Inspiráció – Szakértelem – Közösség
A Lean on the Beach konferencia résztvevői idén is a Duna-parton találkoztak, hogy egy napra kiszakadjanak a mindennapi működésből, inspirációt gyűjtsenek, tanuljanak egymástól és új nézőpontokat vigyenek haza saját szervezetükbe. A Leannovation Egyesület nyolcadik alkalommal rendezte meg nyárindító szakmai eseményét, amely idén is a gyakorlati tapasztalatokra, a valódi vállalati történetekre és a szakmai párbeszédre épült.
A konferencia házigazda szerepét ezúttal is Hudák Enikő vállalta a Leannovation csapatából. A megnyitóban Váthy Edit, a Leannovation Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, és rövid áttekintést adott az elmúlt év eseményeiről, eredményeiről, valamint a közösség előtt álló tervekről.
A napot két plenáris előadás indította, amelyek közös gondolkodásra és új nézőpontok keresésére hívták a résztvevőket. Ezt követően a konferencia egyik legfontosabb elemére, a párhuzamos workshopokra került sor. A résztvevők a számukra legérdekesebb témák közül választhattak, és kisebb csoportokban, interaktív formában dolgozhattak együtt az előadókkal.
A Duna-parti ebédszünet után újabb workshop blokk következett, így mindenki több témába is betekintést nyerhetett a nap során. A délután második felében kerekasztal-beszélgetés és rövid vállalati esettanulmányok színesítették a programot. A 15 perces beszámolók során a résztvevők saját szervezetük fejlesztési tapasztalatait, eredményeit és tanulságait osztották meg egymással. Ez a blokk jól tükrözte a Leannovation közösség egyik alapértékét, nemcsak az előadóktól tanulunk, hanem a közösségen belül egymástól is, a valós tapasztalatok, sikerek és nehézségek őszinte megosztásán keresztül.
A konferencia zárásaként Lean Coffee következett több csoportban, amely évek óta a rendezvény egyik legkedveltebb programeleme. A napot Pető Sándor (Leannovation Egyesület társelnök) gondolatai keretezték a következő időszak terveivel, majd a közös reflexiók és visszajelzések zárták a közös időt.
A nap során készült fotók ITT érhetők el, alább pedig rövid összefoglalók következnek az előadásokról és workshopokról.
A KPI-csapda: mérünk, de mit veszítünk közben? (Karsheh Iliász)
„Fókuszálj az EMBEREKRE és a számok JÖNNI fognak! Fókuszálj a SZÁMOKRA és az emberek MENNI fognak!”
A Lean világban szeretjük a számokat. Selejt, ciklusidő, hatékonyság, OEE – amit mérni tudunk, azt fejleszteni is tudjuk. Vagy mégsem? A LOB konferenciát Karsheh Iliász színvonalas előadása indította. Izgalmas példákon keresztül mutatta be, hogy a kiváló mutatószámok önmagukban nem garantálják a sikert. A KPI-ok gyakran csak a múltat mutatják, miközben a valós problémák, az emberi motiváció vagy a szervezeti kultúra rejtve maradnak. Ráadásul amint egy mérőszám céllá válik, könnyen manipulálhatóvá is válik. A Lean szemlélet ezért nem áll meg a riportoknál: ott kell lenni a genbán, ahol a folyamatok és a problémák valóban láthatók. Az előadás egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a tartós eredményeket nem a KPI-ok, hanem a felhatalmazott, fejlődő és együttműködő emberek hozzák létre.
Boldogan a munkahelyen – Önfejlesztés 8-tól 4-ig (Szvetelszky Zsuzsanna, Ispiro Consulting)
Szvetelszky Zsuzsanna a Boldogan a munkahelyen című előadásában a munkahelyi jóllét és a mindennapi elégedettség gyakorlati oldalát mutatta be. Előadását azzal a gondolattal indította, hogy ma már az érzelmek és a munkahelyi elégedettség is mérhető, és bár munkahelyet válthatunk, az érzéseinket magunkkal visszük. Rámutatott arra, hogy a munkahelyi frusztráció mérséklésének egyik leghatékonyabb eszköze az emberi kapcsolatok tudatos építése és ápolása. Magyarország panaszkultúrájában különösen fontos, hogy figyelmet fordítsunk egymásra, és a hibáztatás helyett a támogató visszajelzések kultúráját erősítsük. Tegyük ezt azért is, mert egy számunkra megfelelő munkahely önismeretet, társas kapcsolatokat, fejlődést és lelki ellenállóképességet is adhat. Magunkkal foglalkozni már nem luxus, hanem a túlélés eszköze.
Az előadás arra is rámutatott, hogy a munka és a magánélet kapcsolata átalakult: önmagában nem probléma, ha egy jó ötlet hétvégén jut eszünkbe, amennyiben hosszú távon fenn tudjuk tartani a két terület közötti egyensúlyt. A fejlődés kapcsán Zsuzsa arra biztatott, hogy ne a tökéletességet keressük, hanem értékeljük a kisebb előrelépéseket is. A folyamatos fejlődés kulcsa az a szemlélet, hogy minden nap egy kicsivel jobban működjünk, mint előző nap. Összességében a munkahelyi közösségeknek nagy szerepe van az egyén támogatásában, hat ránk még akkor is, ha nem vesszük észre. Jó esetben erősíti az elfogadás érzésünket és növeli a stressz kontrollunkat, mert tudjuk, hogy értékesek vagyunk.
Hol folyik el az időnk? – Veszteségvadászatés AI-megoldások a gyakorlatban (Balogh Dávid (BOOM Marketing & AI Boost)
Dávid workshopja az egyik legnépszerűbb műhelymunka volt a nap folyamán – nem véletlen: a téma nagyon aktuális és mindenkit érint, aki szellemi munkát végez.
A kiindulópontot egy jól ismert lean gondolkodásmód adta, a saját naptárunk volt a genba, ahol vadásztunk veszteségre. Dávid rögtön az elején átkeretezte a kérdést: nem az a jó kérdés, hogy „milyen AI-eszközt használjak?”, hanem az, hogy „hol folyik el az időm, és mit tudok a leggyorsabban kiszervezni egy AI-nak?” Ez a szemléletváltás – a lean gondolkodók számára ismerős logika – megadta a workshop alaphangját. A keretrendszer, amit bemutatott, a MENŐ™ módszer – négy lépés az alapoktól a megtérülésig, ahol az AI egy remek asszisztensed lehet:
- M – Mérés: Hol állok most? Mi viszi az időt? (genba-séta a saját heti naptáron)
- E – Elemzés: Négy kérdés minden ismétlődő feladatra – mennyi időt vesz el, kell-e hozzá emberi ítélet, mennyire kritikus, van-e mögötte exportálható rendszer?
- N – Nyertes kiválasztása: A válaszokból számszerű pontszám lesz, és a legmagasabb pontszámú feladattal kell kezdeni – nem azzal, amelyik a leglátványosabb.
- Ő – Őrületes megtérülés: A nyertes folyamat forintosítása. A képlet egyszerű: megtakarított óra × óradíj × pozíciós szorzó, mínusz az AI havi költsége.
A résztvevők a 80 perces műhelymunka során végig a saját folyamataikon dolgoztak – nem egy elméleti esettanulmányon. Mindenki felírta a maga „már megint ezt” típusú feladatait, pontozta őket a képlettel, és kiszámolta a várható megtérülést.
A workshop folyamán a résztvevők kérdésekkel bombázták Dávidot, melyekből remek beszélgetések kerekedtek. Remek ajánlásokat kaptunk, hogy milyen appokat használjunk, milyen hasznos praktikák vannak.
Dávid hangsúlyozta: az AI nem az embert váltja le, hanem azt veszi le róla, amit nem neki kellene csinálnia. A repetitív e-mailek, az Excel-másolások, a visszatérő kérdések megválaszolása – ezek nem az emberi értékteremtés terei. A megoldás három szinten épülhet fel: egy egyszerű eszközzel (pl. diktálás, átirat), egy célszoftverrel, vagy egy összekötött, automatizált folyamattal – és Dávid erősen javasolta, hogy mindenki az első, legegyszerűbb szinttel kezdjen.
A workshop záró üzenete leanesen tömör volt: nem egy látványos eszköz a megoldás, hanem hogy végre megnézed, mire megy el a napod.
Bértraszparencián túl – képzettségi mátrix és munkaköri rendszer lean alapon (Pinczés Balázs Progress Partners Kft., Egeressy Viktor)
Balázs és Viktor hiánypótló és ismeretbővítő tartalommal jelentkezett a workshop szekcióban: a június 7-én életbe lépő EU-s Bértranszparencia rendelkezés volt a témájuk. Egyrészt nagyon hasznos információkat kaptunk a rendelkezés lényegéről, másrészt közös gondolkodásra hívtak minket azzal kapcsolatban, hogy milyen veszteségeket segít csökkenteni, vagy kiküszöbölni a jól alkalmazott bértranszparencia rendszer egy vállalatnál. Leanes megközelítésben a híres 7+1 muda került terítékre.
Több tévhitet is helyreigazított Balázs. Így pl. kiderült, hogy nem lesz mindenki bére nyilvános egy vállaltnál és nem is kérheti senki egy másik munkatárs konkrét bérének megismerését. De az is tiszta lett, hogy egy új munkatárs felvételénél nem lesz béralku, egyértelműen és objektíven maghatározott sávban, és korábbi alkalmazójától kapott bér feszegetése nélkül kap majd szerződés-ajánlatot a jelentkező. Sokkoló adat, hogy Magyarországon a női és férfi alkalmazottak átlagos, óránkénti keresete között 17,8%-os a bérszakadék. Nem nehéz meglátni a szoros illeszkedést a rendelkezés célja („azonos munkáért azonos bért”) és a lean között: nagyszerű eszközt / rendszert építhetnek fel a vállalatok az emberek tisztelete lean alapelv megvalósítására. Többféle munkaköri elemzési módszerről is kaptunk alapinformációkat és Viktortól láthattunk egy példát is munkakörök összehasonlítására az egyik klasszikus (WTW Grading) eszközzel. A veszteségvadászat eredményeiből pedig csak egyet emelnék ki: a toborzás-felvétel átfutási idejét nagy mértékben csökkenti majd a bértranszparencia rendelkezés bevezetése.
Ne (csak) magyarázd, rajzold le – lean vizualizáció a gyakorlatban (Halmai Krisztina, Visuama)
Egy workshop vagy meeting után gyakran csak néhány jegyzet marad és sok halványuló emlék. Halmai Kriszta délutáni interaktív foglalkozása arra mutatott rá, hogyan lehet ezeket a fórumokat egyszerű rajzokkal és ikonokkal emlékezetessé tenni.
A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a grafikus jegyzetelés nem művészi tehetség, hanem tanulható készség. Néhány vonalból felismerhetővé váltak a Lean alapelvek, eszközök, amelyek így sokkal könnyebben rögzülnek és adhatók tovább. A workshop végére a nemcsak több bátorságot kaptunk a rajzoláshoz, hanem egy azonnal használható Lean ikonkönyvtárral is gazdagodtunk.
Kriszta évek óta segít bennünket abban, hogy a konferenciákon elhangzó gondolatok ne csak jegyzetekben, hanem képekben is tovább éljenek. Workshopja újra emlékeztetett bennünket arra, hogy a lean egyik alapelve – a vizualizáció – nemcsak a gyártásban működik, hanem a tanulásban és a tudásmegosztásban is.
Az üzenet egyszerű: amit lerajzolunk, arra sokkal tovább emlékezünk. Kreativitásunk pedig végtelen…
Sztenderdizált munka – a megfigyeléstől a sztenderdig (Váthy Edit, Pető Sándor, Leannovation)
A workshop során a résztvevők betekintést nyerhettek abba, hogyan közelíti meg a Toyota Production System a fejlesztést a megfigyelésen és a tényeken keresztül. Rövid elméleti felvezetés után egy Lego kisautó összeszerelési folyamatán keresztül végeztünk időmérést, munkalépés-bontást és Work Combination Table elemzést. A csapatok gyorsan megtapasztalták, hogy egy egyszerűnek tűnő folyamatban is jelentős veszteségek és fejlesztési lehetőségek rejtőznek.
A résztvevők SQCD szempontok alapján gyűjtöttek fejlesztési ötleteket, miközben közösen elemeztük, hogyan válik a megfigyelésből fejlesztés, majd új sztenderd. A TPS dojo megközelítés jól érzékeltette a kapcsolatot a sztenderdizált munka, a kaizen és a folyamatos fejlesztés között. A közös elemzés és a gyakorlati feladatok aktív részvételre ösztönözték a csoportokat, és ízelítőt adtak abból a tanulási módszertanból, amelyet a Leannovation Training Center Dojo képzéseken alkalmazunk.
Ha szeretnéd mélyebben megismerni a TPS szemléletet, a TWI JM és ECRS fejlesztési logikát, a kaizen ötletek értékelését, a sztenderdizált munka kialakítását és a gyakorlati dojo alapú fejlesztést, várunk az 1 nap Kaizen – TPS szemlélettel képzésünkön!
Kerekasztal beszélgetés: Minek a lean, ha van AI? Szakemberek az AI korszakban
– mi marad, mi változik?
Talán ez volt a Lean on the Beach egyik legprovokatívabb kérdése, amelyről … beszélgettek … moderálásával. A válasz talán nem is meglepő módon nem az volt, hogy az AI kiváltja a lean szakembereket. Sokkal inkább az, hogy újraértelmezi a szerepüket. A beszélgetés során olyan példákat láthattunk, ahol az AI már ma önálló döntéseket támogat: figyeli a gyártási folyamatokat, előre jelzi a hibákat, optimalizálja a készletezést, vagy éppen több ezer oldalnyi dokumentumban talál összefüggéseket percek alatt.
Felmerült azonban egy fontos kérdés: ha a problémák egy részét már az AI is képes felismerni, akkor mi marad az ember feladata?A résztvevők egyetértettek abban, hogy a lean alapja továbbra sem a technológia, hanem a gondolkodásmód. Az AI kiválóan talál mintázatokat, de nem tud részt venni a gemba walkon, nem érzékeli a feszültséget egy csapatban, nem épít bizalmat és nem fejleszt embereket.
A beszélgetés egy másik izgalmas felismerése az volt, hogy miközben a lean hagyományosan a veszteségek csökkentéséről szól, az AI új típusú veszteségeket is létrehozhat. Hallucinációk, felesleges tokenhasználat, ellenőrizetlen automatizmusok vagy éppen olyan döntések, amelyek mögött már senki sem érti teljesen a logikát.
Talán a legerősebb gondolat mégis az volt, hogy a lean és az AI nem egymás versenytársai. A lean segít eldönteni, hogy mit érdemes fejleszteni. Az AI pedig egyre több lehetőséget ad arra, hogy ezt gyorsabban és nagyobb léptékben tegyük meg.
A kérdés tehát talán nem az, hogy szükség lesz-e lean szakemberekre az AI korszakában. Hanem az, hogy kik lesznek azok, akik egyszerre értik az embereket, a rendszereket és az intelligens technológiákat.
Learning Sprint: Feltámadás a sírból… lean szemlélettel (Bartalis Károly, Lucart Kft)
Bartalis Károly előadása – hűen a címéhez – egy vállalat magyarországi telephelyének feléledéséről szólt, azaz arról, hogy egy évek óta negatív eredménnyel működő vállalkozást milyen beavatkozásokkal sikerült tartósan nyereségessé tenni. Nem adrenalin injekciókról , vagy vudu mágiáról hallottunk Károlytól, hanem egy tudatos szervezetfejlesztés tanulságairól és sikereiről. A Lucart magyar telephelye a Covid, majd azt követő válságok (energia, háború) után mélyrepülésbe került és az üzleti gyengélkedésen kívül a fluktuáció is megmutatta, komoly lépésekre van szükség a „feltámadáshoz”.
Károly gyors leckéjéből (a Learning sprint szekcióban) megtudhattuk, hogy az alapos helyzetelemzés, diagnózis elengedhetetlen egy ilyen szituációban. A kirajzolódó kép alapján pedig átgondoltan alkalmazott szervezetfejlesztési eszközöket használtak: folyamatfejlesztés, kultúra formálása meggyőződések átalakításával és a csapatmunka akadályainak leépítésével, valamint tudatos kompetenciafejlesztésekkel. Természetesen mindezt egy változáskezelési keretrendszerrel támogatták. Jó látni, ahogy a gyakran túl elméletinek címkézett megközelítések (Lencioni, Kotter, Conor&Smith munkái) hogyan bizonyítják erejüket a gyakorlatban. Gratulálunk Karcsinak és további kitartó munkát a Lucartra váró további kihívások leküzdéséhez!
Learning Sprint: Egy lépéssel kevesebb – így lett egyszerűbb az intralogisztika (Bekk Róbert – Flex International)
Róbert a Flex intralogisztikai területének fejlesztési szemléletét mutatta be egy konkrét kaizen projekt történetén keresztül. Az előadás jól érzékeltette, hogy a folyamatos fejlesztés nem külön program vagy kampány, hanem a mindennapi működés része, amelyet a csapat közösen épít napról napra.
A bemutatott eset egy beérkeztetési folyamatban jelentkező problémából indult. A fejlesztés során a csapat a klasszikus lean megközelítést követte: adatok gyűjtése, megfigyelések, a jelenlegi működés alapos megértése, majd a gyökérokok feltárása. A megoldás végül nem egy bonyolultabb rendszer vagy többlet erőforrás lett, hanem éppen ellenkezőleg: egy egyszerűbb, stabilabb és hibabiztosabb folyamat.
A projekt egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a valódi fejlesztés sokszor nem valaminek a hozzáadásáról, hanem egy felesleges lépés elhagyásáról szól. A kialakított megoldás nemcsak a folyamat hatékonyságát javította, hanem a beszállítói együttműködésre is pozitív hatással volt, miközben költségoldalon is fenntartható eredményt hozott. A sikeres gyakorlatot a vállalat a jövőben szélesebb körben is alkalmazni kívánja. Az előadásból ugyanakkor nemcsak a projekt eredményei maradtak meg a résztvevőkben. Róbert büszkén beszélt a csapatáról és arról a fejlesztési kultúráról, amelyben a munkatársak nap mint nap keresik a jobb megoldásokat. Jól érzékelhető volt, hogy a kaizen náluk nem egy eszköz vagy módszertan, hanem közös gondolkodás arról, hogyan lehet a folyamatokat egyszerűbbé, gördülékenyebbé és a munkatársak számára is könnyebben működtethetővé tenni.
Az előadás egyik fontos üzenete talán éppen ez volt: a legjobb fejlesztések sokszor nem a leglátványosabbak. Néha elég egyetlen lépéssel kevesebb ahhoz, hogy egy folyamat jelentősen jobbá váljon…
Lean Coffee szekció
A konferencia zárásaként ismét Lean Coffee következett, amely évek óta a rendezvény egyik legkedveltebb programeleme. A résztvevők kisebb csoportokban, saját témáikat hozva beszélgettek tapasztalatokról, kihívásokról és jó gyakorlatokról. Az asztaloknál a Leannovation csapatából Váthy Edit, Kőrösi Zoltán és Pető Sándor segítették a beszélgetések kibontását, miközben számos aktuális szakmai kérdés került terítékre.
Zárás, Reflexió
A nap zárásában Pető Sándor ismertette a Leannovation Egyesület következő időszakának fontosabb eseményeit és terveit. Ezt követően közös reflexióval zártuk a konferenciát. A résztvevők inspiráló gondolatokkal, személyes tanulságokkal és „mit viszek haza magammal” üzenetekkel tekintettek vissza a napra. A visszajelzésekből egyértelműen kirajzolódott, hogy a szakmai tartalom mellett a kapcsolódás, a tapasztalatcsere és a közösségi tanulás élménye jelentette a nap legnagyobb értékét.
Köszönjük, hogy velünk töltöttétek ezt a napot! Bízunk benne, hogy a konferencián született gondolatok és kapcsolatok a következő hónapokban is tovább élnek, és minél többekkel találkozunk újra a Lean Coffee eseményeken, szakmai programokon és a következő Lean on the Beach konferencián. Képek a napról a Galériában!
Váthy Edit – Leannovation Egyesület, elnök