A Budapest Lean Coffee szervezésében 2026. március 4.-én egy újabb meghatározó genba élményben volt része a Leannovation Egyesület tagságának. A Suzuki Zrt. esztergomi gyárába látogattunk, ahol a bő 3 órás program során gyakorlatias betekintést kaptunk a vállalat kaizen/lean szemléletének fejlődésébe és jelenlegi működésébe.
Japán szemlélet, magyar tanulási folyamat
Házigazdáink japános precizitással megtervezett programját Tóth Tamás osztályvezető nyitotta meg. Tamás a tőle megszokott közvetlen, gyakorlatias stílusban mesélt arról, hogyan találkozott a szervezet először a japán kaizen gondolkodásmóddal – amely kezdetben számukra sem volt magától értetődő. Példaként az 5S módszert említette. Akkoriban ezt sokan a japán munkakultúra sajátosságának tekintették, a hazai „mindent egy fiókba” megoldásokat pedig a japán kollégák tréfásan csak „magyar gulyásnak” nevezték. Az évek során azonban a szemlélet fokozatosan beépült a mindennapi működésbe. A rendezettség, a standardizált munkavégzés és a veszteségek tudatos keresése ma már természetes része a működésnek, a mindenapoknak – olyannyira, hogy ezt a gondolkodásmódot a Suzuki mára már a saját beszállítói fejlesztésében is következetesen alkalmazza.
Aki járt már japán cégnél, tudja, hogy a szervezeti kultúrában a „lean” kifejezést ritkán használják – helyette a kaizen a mindennapi szóhasználat része. A Suzuki saját rendszerét SPS-nek (Suzuki Production System) nevezi, amely a Toyota Production System mintájára épül.
A Leannovation és a Suzuki között az elmúlt években több képzés és szakmai együttműködés során alakult ki kapcsolat. A közös munkában számunkra is érdekes tapasztalat volt, hogy számos olyan módszer és gyakorlat, amelyet strukturált rendszerként tanítunk, a szervezetben már a mindennapi működés természetes részeként jelen van.
Bodocz Norbert – a Factory Control, EHS Managemement and Workforce Development képviseletében – fontos szerepet játszik a munkavállalói fejlesztési programok előre vitelében, és a mostani látogatás előkészítésében is nagy energiát tett bele kollégáival együtt. A folytatásban Somogyvári Tamás (szerelőüzem GL), majd Kovács Bence (hegesztőüzem karbantartás vezető) tartottak inspiráló előadásokat a területeiken megvalósult fejlesztésekről és működési gyakorlatokról. Konkrét példákon keresztül mutatták meg, hogyan jelenik meg a kaizen szemlélet a mindennapi munkában.
Már a tárgyalóban hallott előadásokból is érezhető volt, hogy itt nemcsak beszélnek a folyamatos fejlesztésről, hanem valóban a mindennapok része – ahogy azt egyik résztvevőnk itt gyártott Suzuki autójának rendszáma is jól jelezi: PDCA-365.
Kaizen szemlélet a gyakorlatban – robotok, poka-yoke és vizualizáció
Az autógyártás „csodáját” az értékáram főbb állomásain végighaladva tapasztaltuk meg –részletesebben a több mint 500 robottal működő hegesztőcsarnok és a szerelde működéséről hallhattunk kísérőinktől. A teljes gyártási folyamatuk „mozdonya” a szerelőüzem, amely meghatározza a termelés ritmusát. A vállalat már a évek óta megkezdte a mesterséges intelligencia alkalmazását, amely azóta is fontos szerepet játszik az ellenőrzési és nyomonkövetési folyamatokban.
A kaizen/lean szemlélet a teljes gyártási folyamatban tetten érhető. A termelésben használt 3D nyomtatott segédeszközök (jigek), a széles körben alkalmazott Poka-Yoke megoldások, valamint robotok a minőségi hibák detektálására és a szerelő manipulátorok, amelyek segítik a kimagasló ergonómai munkavégzést. A hibakezelésben erős elköteleződés tapasztalható: minden hibajelenségre azonnali reakció érkezik és mindkét általunk látogatott csarnokban erre kialakított DOJO tanulóterekkel segítik az új információk/dolgozók beillesztését.
A vizualizálás erősen jelen van a szervezetet mindennapjaiban, szín- és hang kódok alkalmazásával segítik a tájékozódását a dolgozóknak és több ponton megjelennek olyan az olyan alapelvek, mint pl ne fogadj el – ne gyárts – ne adj tovább hibás terméket, a safety first elv, az 5G szemlélet (Genba, Genbutsu, Genjitsu, Genri, Gensoku) alkalmazása, az 5S adott munkahelyre alakított szabályai és még sorolhatnánk a tankönyvbe illő példákat, jó gyakorlatokat és alapelveket.
Munkakultúra és fejlesztési fókuszok
A „látható” megoldások mellett talán még különlegesebb volt az a munkakultúra, amelyet a látogatás során mi is megtapasztalhattunk. Házigazdáink rendkívül őszinte, gyakorlatias példákon és történeteken keresztül mutatták be a Suzuki működését. Példaértékű volt látni, hogyan dolgoznak a különböző területek egymással és egymásért – valódi csapatként, közös alapelvek és célok mentén. A látogatás végén a résztvevők visszajelzést is adtak házigazdáinknak. A legtöbben a csapatmunka erejét, a gyakorlati poka-yoke megoldásokat, a japános szemléletet, valamint a családias, őszinte és szerethető munkakultúrát emelték ki.
A látogatás jó példát adott arra, hogyan válik a lean szemlélet egy szervezet működésének szerves részévé. A gyártási folyamatokban, a problémakezelésben és a mindennapi működésben egyaránt érzékelhető volt az a tudatos törekvés, amely a folyamatos fejlesztést és a veszteségek csökkentését helyezi középpontba.
A nap hangulatát jól összefoglalta a japán eredetű „Yaramaika – gyerünk, csináljuk meg” kifejezés. Az irányelv a szervezetnél az alábbiakat képviseli: Döntéshozatal gyorsasága – Közvetlen kapcsolat az emberek között – Rugalmasság a változásokkal szemben.
Köszönjük a Magyar Suzuki Zrt. csapatának a profi szervezést, a nyitottságot és az inspiráló beszélgetéseket. A résztvevők a visszajelzések alapján rengeteg ötlettel és gondolattal tértek haza!
Akinek megjött a kedve igazi japán gyökerekre építő, gyakorlatias lean/kaizen tanulásra, azt várjuk következő Gyakorlati lean szakértő program-on!
Mátyás Veronika – Leannovation Egyesület