Sokaknak az űripar egy nagyon távoli , elérhetetlen dolognak tűnik – pedig napjainkra ez egy 300 milliárd dolláros iparággá vált, az elmúlt években jócskán megemelkedett a magántőke jelenléte a szektorban, és sokan arról beszélnek, hogy manapság éljük az űrkutatás második aranykorát. (az első időszak a ’60-as ’70-es évekre, vagyis a hidegháború keretében lezajló nagy űrversenyre tehető, de akkoriban az egymással versengő nagyhatalmak állami cégeinek privilégiuma volt ez a „játszótér”).
Épp a napokban vált Elon Musk a világ leggazdagabb emberévé, többek közt a SpaceX-nek köszönhetően. Pár éve őt még egy fura szerzetnek tartották, aki valami megmagyarázhatatlan szent őrülettől vezérelve akarta privatizálni az űrszektort.
Kezdeményezéseinek sikereit mi sem mutatja jobban, hogy már olyan cégek szállnak be különféle formákban az űrbizniszbe, mint például a Virgin, az Amazon , vagy a régi-új szereplő, a Boeing – csak, hogy a legnagyobbakat említsük.
De mit is jelent ez a misztikus szó, űripar?
Rakéták, űrhajók, szkafanderes asztronauták, végtelen számítógépsorok és előttük ülő okos emberek. A közhiedelemmel ellentétben, ez nem az űripar, hanem az űrkutatás. Az űripar a technológiát szolgáltatja az űrkutatáshoz. Ez rengeteg területet magába foglal, úgy, mint a közlekedés, szállítás, kommunikáció, hadiipar, mezőgazdaság. Az űrtechnológiát ma már sok földi dologban is használjuk, elég, ha csak a telekommunikációt vagy a GPS-t említjük.
Valószínűsíthető, hogy ez a jelenleg még „science fiction” kategóriába tartozó terület néhány éven belül lehetőséget ad majd gyártó cégeknek , hogy beszállítóvá váljanak ezen a területen – így, egy kicsit a jövőbe tekintve érdemes megvizsgálni a Lean és a Space Industry összefüggéseit.
Hol helye a leannek az űriparban?
A lean klasszikus értelmében folyamatoptimalizálást és veszteségminimalizálást jelent a gyártásban: jellemzően olyan helyeken, ahol tömeggyártás folyik. Bár már a szolgáltató-és a digitális iparban megjelenik filozófiaként, azért bőven van még tennivaló ezen a területen.
Az űripar jellemzői ezzel szemben:
- alacsony darabszám (nagyon sok esetben ez 1-2 munkadarabot jelent, tehát TÉNYLEG alacsony, legyen szó hordozórakéta alkatrészről, vagy valamilyen mérőműszerről).
- sok prototipizálás
- hosszas tesztelés
- átalakítás, átépítés, folyamatos pivotálás
A fentiekből úgy tűnik, hogy az űripar és a lean szöges ellentétben állnak egymással. Egy hosszas tervezés, prototipizálással és alacsony darabszámmal dolgozó iparágban elég nehéz megtalálni az „ideálisat” és az „optimálisat”.
Az, aki viszont fel tudja oldani ezt az ellentétet, egy hatalmas, és folyamatosan növekvő iparágban találhatja magát. Természetesen ez egy nagy kihívást jelent majd a jövő mérnökeinek és projektmanagereinek, de mindenképp érdekes gondolatkísérlet lehet ezzel foglalkozni egy kicsit.
Magyarországon szinte egy kezünkön megszámolható az űripari beszállítók száma, de ők már évtizedekkel ezelőtt megtalálták a megoldást. Jó példa lehet például a hajdúböszörményi Goodwill-Trade Kft. a ’90-es évek közepe óta beszállítója a Bajkonur-ban található rakétaindító állomásnak. Jó 30 éve ők is hasonló kihívásokkal néztek szembe, a külvilág képviselői pedig valószínűleg furcsán néztek rájuk a – Ti mivel foglalkoztok? -Mi űripari beszállítók vagyunk! – kezdetű beszélgetéseknél.
Az érdeklődőknek esetleg jó kiindulási alapot jelenthet február 3.-án megrendezésre kerülő űripari meetup: https://fb.me/e/1sSHXdE7F
A Star Trek óta tudjuk, hogy „az űr a legvégső határ” és ez itt a Föld nevű bolygón élő piaci szereplőkre is igaz lesz hamarosan. Aki új piacot keres, annak jó emelkedési pályát jelenthet az űripar. Aki pedig a műszaki/lean kihívásokat kedveli, azoknak szintén!
A Lean Legyen Veletek!
Kiss Ákos – DebTech