A „Spotify Model” – 1. rész
A lean szemlélet alapvetően a gyártást végző cégek körében indult el filozófiaként, azon a két alapelven nyugodva, hogy az árucikkeket a lehető legkisebb veszteséggel kell előállítani, és az embert -legyen az a termelésben részt vevő dolgozó, vagy maga a végfelhasználó- tisztelni kell. A globalizáció és internet alapú gazdaság növekedésének hatására napjainkra számos, világpiacra dolgozó, gyorsan növekvő , fizikai termékkel nem rendelkező, digitális szolgáltatást nyújtó cég igyekszik bevezetni a lean filozófiáját. Két részes cikkünkben a Spotify által kifejlesztett és mára „Spotify Model” -ként ismert módszert mutatjuk be röviden.
Agilis projektmenedzsment
A nemzetközileg elfogadott definíció szerint a projektmenedzsment a projektkövetelmények teljesítése érdekében végzett tevékenységek során tudás, képességek, eszközök és technikák alkalmazása. Az agilis projektmanagement irányzatok tapasztalataink szerint ott a legsikeresebbek, ahol nagy mértékű változásra, bizonytalanságra számítunk és ezt többek között nagyfokú kreativitással és gyakori szállítással, azaz visszajelzésekkel szeretnénk kezelni. Az agilis működés ilyenkor lehet a legideálisabb. A startup kultúrában a fent nevezett gyors változás, pivotálás, és – ideális esetben – nagy arányú növekedés a jellemző. A startupnak és szoftverfejlesztő cégeknek az agilis projektmanagement módszerek kézen fekvő megoldást jelentenek.
A szoftverfejlesztés és internetes szolgáltatás területén a minőség támogatás éppen ezért jellemzően valamilyen, agilis projektmanagement módszeren alapul, amely a cégben dolgozó szakemberek kapacitásainak optimalizálásán keresztül kívánja elérni a szolgáltatás minőség javulását és a munkafolyamatok hatékonyságának maximalizálását. A digitalizáció napjainkra átszővi mindennapjainkat, és számos, korábban hagyományosnak tekinthető iparág került át részben vagy egészben a világhálóra.
Startap-ok a zeneiparban
A zeneipar is ilyen változáson ment át az elmúlt 20 évben. Az 1950-es évektől kezdve a hanglemezek eladására jelentett, elsődleges, fizikai formában is létező terméket amelyet a végfelhasználó megvásárolt. 2000-ben az Apple vezette be a piacra az első legális zenei stream szolgáltatást, az iTunest. Ez pedig gyökeresen megváltoztatta az iparág addigi üzleti modelljét és működési mechanizmusát, hiszen a fizikai formátumú hanghordozók innentől kezdve kevésbé voltak jelentősek. Napjainkban már inkább csak kiegészítő – úgynevezett merchandise – árucikk, semmint elsődleges termék. Az online zenehallgatás napjainkra milliók számára mindennapos szolgáltatássá vált. A streaming szolgáltatások piacára lépett be a Svédországban alapított, 2008 óta működő Spotify. A cég egy tipikusan gyorsan és skálázhatóan növekvő sikerstartupként piacvezetővé vált az iparágban, így az évek folyamán az intenzíven növekvő felhasználószám igényeinek kiszolgálásához kellett igazítani a cég létszámbeli és szolgáltatási kapacitásait is. A gyors ütemű növekedés során a cég természetszerűen számos -elsősorban az agilis irányzathoz sorolt – projektmanagement irányzattal próbálkozott, míg 2012-ben meg nem jelent a saját tapasztalataikon és igényeken alapuló saját metódusuk, az úgynevezett Spotify Model. Ez a cég saját, minőségtámogatást célzó agilis projektmanagement módszere, amely alapján megszervezik a munkát.
Spotify sztori
A nagyságrendről a számok tükrében: a Spotify napjainkban a legnagyobb és legnépszerűbb streaming szolgáltató a világon, tavaly 280.000.000 felhasználójuk volt. A 2020-as koronavírus világjárvány helyzet a világon elősegítette a digitális tartalomszolgáltatók előre törését, ennek köszönhetően az egy évvel ezelőttihez képest mára már több, mint 300 millió előfizetővel bír. A szolgáltatás 92 országban elérhető, és összesen 60 millió dalt/podcastet kezel különböző jogtulajdonosok (zenekarok, zeneipari promóterek, dalszerzők, tartalomszolgáltatók) kérésére. Ezekkel az impozáns a számokkal a világon ők az első cég a PlayStore-ban. A userek nagyjából fele (144 millió fő) fizet a szolgáltatásért, a másik fele freemium modellben veszi igénybe a szolgáltatást. Ők reklámfogyasztóvá válnak, így a cég másik bevételi lába a reklámszakmához köthető. A harmadik bevételi ág a befektetés; az elmúlt évek intenzív növekedése természetesen az invesztorok figyelmét is felkeltette: napjainkban öt kockázati tőke befektető összesen 2.6 milliárd dollárt fektetett a cégbe. A Spotify sikertörténet árnyoldala, hogy ezek ellenére évek óta nagy arányú veszteséget halmoznak fel, a jogtulajdonosaikat mégis alul fizetik. Egy 2020-ban megjelent képletes példa szerint „768 streaming lejátszás kell ahhoz, hogy egy zenekar egyik tagja vehessen egy kávét”. A zenészek jelenleg komoly nemzetközi petíciókat fogalmaznak meg az ügyben, hogy a Spotify irányukba a jelenleginél háromszor nagyobb kifizetést eszközöljön. (magyar mértékben az elérendő szám 1 lejátszás- 3 forint) Csak az idei év első három negyedévében összesen közel 600 millió dollár veszteség halmozott fel, ami az első 9 havi 4,9 milliárdos össz-árbevételre vetítve közel 10%-os árbevétel arányos veszteséget jelent. A jelenlegi helyzetben tehát a Spotify egy hatalmas, nemzetközi mamutcég, amely az ígéretes indulás és növekedés után egy kissé megtorpant cég képét mutatja, amely befektetői és felhasználói szempontból is von maga után kritikai észrevételeket. Mindazonáltal már „Too Big To Fail”- gyakorlatilag ők a zeneipar elsődleges szolgáltató felülete. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy az elmúlt években mi volt az a projektmanagement módszer, amivel sikerült elérni ezt a szintet. Az alkalmazotti létszám a Spotifynál 4400-5000 fő közt mozog. A bázis Stockholmban van, de elszórva minden kontinensen találhatóak kisebb-nagyobb Spotify csapatok (fejlesztők, disztribútorok, influencerek stb.) így távmunka, a homeoffice és egyéb alternatív foglalkoztatási formák a cég életében mindennaposak.
Spotify Model
A Spotify siker kulcsa a cég unikális szervezeti struktúrája, amelynek középpontjában a munkacsoportok önállósága és agilitása áll. A Spotify fejlesztő teamjei leástak az agilitás mélyére, dokumentálták a tapasztalataikat , megosztották ezeket a világgal és ezzel egyértelműen befolyásolták számos tech cég munkáját.
A folytatásban a modell működésével ismerkedünk meg. A Spotify Model – 2. rész
Kiss Ákos – DebTech