Kaizen morzsák – mindenkinek
ECRS megközelítés – karakuri kaizen – small group activities – 3S
Japán a Kaizen hazája – tanulni, tapasztalni és inspirációkat gyűjteni utaznak szakértők, lean szakemberek évről-évre a magyar AOTS Társaság szervezésében. Lean Coffee csapatunkból idén tavasszal négyen vettek részt termelés és- minőségmenedzsment témájú képzéseken, rengeteg új információval és élménnyel hazatérve. A találkozót a Japánban tapasztaltak, tanultak megosztásával kezdük, az alábbi főbb témák mentén :
ECRS megközeltés: A Training Within Industry, TWI programot a a II. világháború alatt a szükségszerűség hívta életre az Egyesült Államokban. A TWI programok segítségével nagy számban képeztek ki olyan dolgozókat, akik nem rendelkeztek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal a végrehajtandó tevékenységek terén ill. olyan vezetőket akik képesek voltak a dolgozók munkáját szervezni és tanítani őket. Ezt a hatékony módszert a Toyota is alkalmazta az 1950 évek elejétől, első elemeként a Job Methods néven futó programot vették át majd folyamatosan kiegésztítték TPS elemeivel. Az Industrial Engineering képzésünk kapcsán a TWI programban leírt ECRS megközelítés lényegét és jelentőségét ismertettük a csapattal, melynek jelentőségét Japánban egy 2 napos gyakorlati feladat keretében is volt alkalmunk megtapasztalni. Minden kaizen (fejlesztési) tevékenység végrehajtásánál javasolt és követendő sorrend:
Eliminate: Melyek azok a tevékenységek, mozdulatok, amelyek elhagyhatók? [veszteségek felszámolása]
Combine: Van olyan tevékenység melyet másikkal együtt párhuzamosan (egyidejűleg) lehet végezni? [két kéz használata]
Rearrange: Más sorrendben (helyen, személy által) végezve a tevékenységeket azok hatékonyabbak, eredményesebbek lehetnek? [időmérések, elemzések alapján]
Simplify: Hogyan lehetne a tevékenységeket egyszerűbben (könnyebben) elvégezni? [jig-ek, automatizálás, karakuri kaizen..]
A munkavégzés egyszerűsítésére és könnyebbé tételére nagyszerű példákat láttunk karakuri kaizen megoldásokkal. Az Ipar 4.0 küszöbön az automatizálás egyre nagyobb hangsúllyal bír. Míg a klasszikus automatizálás a high-tech robotizálást jelenti, a lean-ben alkalmazott karakuri kaizen kifejezés alatt könnyen bevezethető automatizálásról beszélünk amely tisztán mechanikán alapul. A mozgási energia okos kihasználásával veszteségeket célzó fejlesztéseket hajhatunk végre – kis beruházással. Az egyszerű gépek* alkalmasak arra, hogy egy adott terhet annál lényegesen kisebb erővel mozgassunk meg, nagyobb munkavégzési út megtétele árán. Youtube-on sok tanulságos példát találunk a „karakuri kaizen” keresőszóval – melyekből találkozón is megnéztünk párat. Szóval bátran az ötletekkel, japánban ezeket a megoldásokat jellemzően a gyártósoron dolgozó munkatársak találják ki! ( *Emelő – Lejtő – Ék – Csiga– Hengerkerék – Csavar )
Kaizen morzsák_ParLS_BudapestLeanCoffeehttp://Kaizen morzsák_pdf
Small group activities: A minőségkörök mozgalomnak nagy hagyománya és múltja van Japánban. Deming és Juran látogatásai és tanításai után Japánt nagymértékű minőségkultúra fejlődés jellemezte az 1950-es évek végén. Célul tűzték ki, hogy a minőségközpontúság ne csak kampányjellegű fellángolás, hanem egy folyamatos, minden alkalmazottat bevonó kultúrává váljon a vállalatoknál . Az 1962-ben a JUSE (Union of Japanese Scientists and Engineers) által kiadott havi magazin (Gemba –to –QC) már célul tűzte ki a minőségkörök kialakítását – a lapot olvasó dolgozók és sorvezetők az újság tanításait használva kialakították a minőségkörök működésének kereteit. Az első minőségkört 1962-ben jegyezte be a JUSE, ezután gyors ütemben nőtt a számuk országszerte. A minőségkörök célkitűzései között megtalálható a kellemes munkahelyi környezet kialakítása, az ellenőrzött állapot létrehozása épp úgy mint az emberi kapcsolatok javítása és a minőségbiztosítási rendszer fejlesztése. A minőségkörök célja a saját területen történő minőségfejlesztés és önképzés, a problémáknak a fellépés helyén történő megoldásával melyet 3-10 főből álló dolgozói csoport ill. a kör vezetője (műszak vagy sorvezető) végez. A minőségkörökben a termelésben közvetlenül résztvevő munkatársaké a főszerep, akik ez által felelőssé vállnak a minőségért. A fő cél a normál működés javítása és nem a rossz minőség gyógyítgatása. A körök a PDCA (Plan, Do, Check, Act) filozófiát alkalmazva folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, mihelyt egy problémát megoldanak, kijelölik a következőt. A tavaszi tanulmányút alkalmával az egyik vállalatnál bemutatásra került a napjainkban „small group activity” néven ismertebb csoportos tevékenység, melynek során a körök sok kaizen által járulnak hozzá a folyamatos fejlődéshez. Cél a havi 30 kaizen, melyek a klasszikus minőségfejlesztési célok mellett irányulhatnak a munkabiztonság, a karbantartás vagy az energiafelhasználás javítására is. Minden alapja az 5S, melyet a meglátogatott cégnél „5S őrjárat”, „női 5S vezetői megbeszélés” formájában működtetik, promótálják.
És ha már az 5S szóba került, érdekes megtapasztalás volt Japánban, hogy a 3S-t népszerűsítik és erősítik. 3S akciókat, előadásokat és konferenciákat szerveznek pl. egyetemek a vállalatok részére, de éppúgy a köztereken, és egyéb non profit területen is tartanak 3S megmozdulásokat. Az első 3 lépés szól ugyanis a tényleges tevékenységről (aktív lépések), melyet nap mint nap követni és gyakorolni szükséges a munkatársakkal.
Az érintett témákhoz nagyon érdekes és elgondolkodtató beszélgetések kapcsolódtak – áprilisban egy nagyon szuper csapat jött össze 3 órára 🙂
Májusban termeléstervezés és ütemezés témával várunk mindenkit!