Az ipar és annak működése napjainkban erőteljes átalakuláson megy át: az alapanyaghiány, az elmúlt (covid) időszakot jellemző ellátási zavarok, valamint a munkaerőhiány erős kihívások elé állítják a szektort. A digitalizáció úgy tűnik elkerülhetetlen. Az ipar 4.0 és az automatizálás óriási változásokat hozhat a közeljövőben mind a gazdaságban, mind a munkaerőpiacon. A változások hatásai sok-sok tényezőtől függenek, többek között a vállalatok felkészültsége és a munkavállalók hozzáállása is kulcsszerepet játszhatnak. A folyamat sok szervezetnék elindult már, felszínre hozva a változással járó nehézségeket, szervezeti kihívásokat. Az este során Perecz Péterrel, a Haris Digital ügyvezetőjével arra kerestük a választ, hogy mi a jelen és a jövő a témában, hogy lehet bevonni a dolgozókat az együttműködésbe, egyáltalán kinek van /lesz dolga a szervezeteknél az Ipar 4.0-val és hogyan?
Ipar 4.0 – akkor mi is itt a cél?
A jelenlévők a beszélgetés indításaként már a bemutatkozó körben 2 fontos témában cseréltek véleményt:
- Az ipar 4.0 fogalma, értelmezése: ennek kapcsán a résztvevők az alábbi kulcsszavakat hangosították ki: digitalizálás, gépi tanulás, big data, kiterjesztett valóság, gépek kommunikációja, adatok „beszélgetése” és döntéshozatala…
- A szervezetük Ipar 4.0 érettségét ill. saját tudásuk is skálásra tették – meglehetősen eltérő értéket megjelenítve az 1-10-es tengelyen:-)
Az Ipar 4.0 témakörét egész messziről kezdtük el ízlelgetni, alapvetően arra keresve a választ mi a valós célja és haszna. Áttekintettük a korábbi ipari forradalmakat és kicsit elemeztük azok társadalmi hatásait is.
- Az első ipari forradalom az 1800-as években a gőzerőt hasznosította, az iparosodás a városok létrejöttét erősítette.
- A 19. század kezdetétől a második bevezette a munkamegosztást, a tömegtermelést, ami második a mobilitásban, a társadalmi osztályok kialakulásában és az oktatásban hozott óriási változást társadalmi szinten.
- Az 1960-as években kezdődött harmadik ipari forradalom a digitális technológiákra, internetre építve az automatizálást adta az iparnak – óriási változást indukálva a kommunikációs technológiában és az egyének elérhetőségében.
- A napjainkat meghatározó negyedik ipari forradalomban a digitális technológiák ereje már most érezhető és társadalmi hatásai sem lesznek kisebbek, mint amit a mechanikus gépek elterjedése váltott ki. Az új technológiák törvényszerűen emelik a hatékonyságot, ami új gazdasági fellendülést adva növeli a fogyasztást – és mindez leképződik a társadalmi következményekben is. Hogy mik lesznek ezek? Nos, voltak elméletek a résztvevők között – izgalmas lesz ránézni 10-20 év múlva!
Abban teljes egyetértés volt, hogy a cél alapvetően a hatékonyság növelése, és hogy az Ipar 4.0 megoldásokra igaz, hogy:
- segítik a transzparenciát, erősítik a ritmus érzéket, felgyorsítják a döntéshozatalt és biztosítják a beépített minőséget.
- bár alkalmazásuk még sok helyen csak „választás” kérdése , de kényszer szinte minden szervezetnél erősödik: a piac/beszállítói lánc az értékhozzáadó tevékenység arányának növelését várja el (önköltség csökkentés), a munkaerőhelyzet egyre nagyobb kihívás (mind a munkavállalók elérésben, mind felkészültségükben) , az alapanyaghiány kiszámíthatatlanná teszi a működést, a „digitális” generáció elvárásai és gondolkodása a szervezeteknél újfajta működést kíván.
Ipar 4.0 és 4C
Az évszázad aranya az ADAT! Ez az egy mondat sok kérdőjelet dobott a beszélgetésbe: Igen, de mit kezdünk vele? Kinek a dolga az iránymutatás? Kit kell bevonni és hogyan? Megbízunk a gépekben? Ki tudja/fogja elemezni és hogyan használjuk őket jól? Hogy kezeljük a munkatársak félelmeit a változások kapcsán?
A rengeteg kérdés izgalmas beszélgetéseket generált, ami oda futott ki, hogy alapvetően a jövőbiztos 4C szerinti „soft” kompetenciákra bizonyosan szükség lesz a digitalizáció, gépi kommunikáció korában is: Connect -Communicate – Collaborate -Create.
Mint minden változásnál, itt is KELL az ellenállásra számítani munkatársi szinten.
Mint minden változásnál, az Ipar 4.0 kapcsán is fontos a stratégiai gondolkodás. Hogy van ez benne a szervezet víziójában? Milyen stratégiával közelítik azt meg? Hogy bontják le operatív célokra, majd a végrehajtás szintjére? Mindez a tulajdonos, vezetés feladata, aztán tudjuk levinni az operátorok szintjére a megfelelő, érthető kommunikációval.
A nagyon izgalmas és jövőbe mutató beszélgetést közel 2 óra után zártuk – hálásak vagyunk Péternek a témáért és a könnyed, közös gondolkodást megnyitó előadásmódért. A résztvevők az előadás után azért rákérdeztek a Haris Digital termékére is:-) Mi ott helyben egy nagyon hiánypótló alkalmazást ismerhettünk meg, melyről bővebb infót a honlapukon találtok! Teszteljétek, próbáljátok ki!
Lean Coffee meeting
A Lean Coffee táblánkra ezúttal 5 téma került fel, 3 szinte azonos pontszámokkal… „Cimkézzünk?” – felirattal ellátott post-it témagazdája arra kereste a választ kell-e, fontos-e egy adott módszert, eszközt nevén nevezni vagy esetleg ellenállást is okozhat adott közösségben. Pro és kontra válaszokat, személyes tapasztalatokat és történeteket behozva sem tudtunk egyetemes választ adni. A sok-sok hasznos hozzászólásból egyet emelek ki: „Cimkézzünk akkor, ha a módszerben biztosabb vagy, mint magadban!”
A második témánk a „Lean morzsák” címet viselte és azt a kérdést tette fel, hogy kezdjük „jól” egy adott szervezetnél a lean utazást. Nos, ebben a témában tervezünk egy hosszabb warm-up előadást, de a 10 perces Lean Coffee beszélgetés lényege ebben a pár szóban szummázható: Definiáld hová tartasz – Tudd meg hol állsz – Köteleződj el, hogy elindulsz-e az úton – Kezd el a Road map-ed szerinti első lépéssel…
Köszönjük a tartalmas beszélgetéseket a résztvevőknek, találkozzunk április 12-én! A következő találkozót terveink szerint kihelyezett helyszínen tartjuk. Pontos információkért figyeljétek közösségi csatornáinkat és a Meetup felületünk.
Váthy Edit – Leannovation Egyesület, elnök