Egy éves a Debrecen Lean Coffee

A Debrecen Lean Coffee története 2018-ban, az első Lean on the Beach konferenciánkon kezdődött. Becskeházi-Tar Judit akkor résztvevőként járt nálunk és személyesen megtapasztalva a Lean Coffee meetingstruktúra felszabadító és kreatív módszerét azonnal beleszeretett. A Leannovation közösség megfogalmazott célja Lean Coffee közösségek létrehozása vidéki nagyvárosokban is –  így a megvalósítás nem váratott sokat magára és Judit segítségével 2019. márciusában útjára indult a Debrecen Lean Coffee fórum is! Azóta egy remek lean közösség épült és folyamatosan bővül Debrecenben, melyet Judit és Pető Sándor vezetnek. Az interjú a Debrecen Lean Coffee fórum (kicsit több mint) egy éves születésnapja alkalmából készült Becskeházi Tart Judittal. Gratulálunk és köszönjük az eddigi közös munkát!

Eredeti cikk ITT érhető el. Az interjú készítője Kiss Ákos. A cikket változatlan tartalommal közöljük le.

– A debreceni startup világa meglehetősen sokrétű, sőt egyesek szerint már túltelített is.

Juditék alig egy éve költözött Debrecenbe a fővárosból,és szinte azonnal szervezkedésbe kezdett. Tudatosan kereste azokat a közösségeket, ahol együtt lehet fejlődni, inspirálódni. Először az IgenDebrecen startup programnak indult neki, majd ezt követően ő maga is életre hívott #mastermind jellegű közösségeket. Egyebek között a Budapesten már ismert Lean Coffee meetupsorozatot honosította meg a városban, színesítve ezzel a helyi vállalkozói közösségek életét. A Lean Coffee Debrecen 2020. március 19-én ünnepelte első születésnapját, mint egy növekvő tapasztalat-csere közösség

Mi vonzott Debrecenbe? Te és a férjed a szakmátokban ismert, sokak szerint sikeres emberek vagytok, mi hozta el mégis a változás igényét?

Judit: A férjem kapott felkérést az egyetemen, hogy nagy szükség lenne a szakmai tapasztalataira a klinikai központban, mint gyógyszerbiztonsági vezető főgyógyszerészre. Úgy indultunk neki, hogy csak ő jön, rendszeresen ingázott a főváros és Debrecen között. De a mindennapok megmutatták, nem lehet hosszú távon erre az életformára berendezkedni. Bár erős volt a kötődésünk Budapesthez – főleg a család, a barátaink, a kulturális élet kapcsán – mindketten azt mondtuk, nézzük meg, éljük meg Debrecen életét közelebbről is. Én azt csináltam, hogy ránéztem a debreceni kötődésemre azon a szemüvegen keresztül is, hogy mit kaphattam tőle korábban, mi tartogathat még valamit és mit adhatok magamból?  Szinte mindegyikhez találtam valami olyat, ami ígéretes volt: itt születtem, végeztem itt egyetemi kurzust, egyetemi szak alapításában is részt vettem, óraadó voltam 17 éven át, üzleti partnereim mai napig vannak itt, ismerőseink, barátaink szülei itt élnek. Feladatot is találtam: társalapítója, társszervezője voltam a 2001-2016 között szervezett DEMIN-nek (Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok tudományos konferencia sorozat), amit folytatni akartunk; a brüsszeli székhelyű európai kiválósági alapítvány magyarországi partnerszervezeténél, ahol Kiválóságnagykövet vagyok, az Európai kiválósági városai projekt elindítását bízták rám, és kézenfekvő volt, miért ne lehetne ezt a programot itt indítani? Így tehát úgy indultam neki, tudok adni, hatni Debrecen életére.

Volt e rálátásod a helyi startup világra, amikor idejöttél , vagy „csak” elkezdtél szervezkedni?

 Judit: Nem volt korábban rálátásom, viszont célom volt, amikor ide költöztem, hogy keressem a velük való kapcsolatot. Így például a DebTech rendezvényekre is az elsők közt regisztráltam. Megragadtam minden egyéb alkalmat arra, hogy mint egy szivacs, szívjam magamba az információkat, töltekezzek, kapcsolatok építsek. A debreceni startupper közösségek a digitális csatornákat, tartalom-marketinget elképesztően jól csinálják, úgyhogy feladta a leckét az igazán nekem szóló, a saját terveimmel összeilleszthető fórumok vagy üzleti, közösségi szolgáltatások kiválasztása. Itt szeretném megemlíteni Katonáné dr. Kovács Judit által koordinált programokat, kiemelve az általa létrehozott HUB-ot, a közösségi irodát. Bárhol járok a világban, mindig tudatosan keresem a közösségi irodákat. Számomra mérföldkőnek számít a Judittal való megismerkedés, illetve azokkal, akikkel már az ő révén kapcsolódtam össze. Az a fajta bizalom ez, amire tőkeként, az érzelmi bankszámládon befektetésként tekinthetsz. Nem véletlen, hogy az IgenDebrecen program mellett tettük le a voksot és a férjemmel együtt ötletgazdaként elindultunk a startup képzésen. Ezt, mint elme-karbantartó módszert, mindenkinek jó szívvel ajánlom. Számunkra így, „ötvenesen”, a digitális bevándorló X generáció tagjaként nagy élmény az Y, vagy a digitális bennszülött Z generációval együtt gondolkodni, a tanulni, a szemléletünket oda-vissza fejleszteni. A csapatunkkal azóta is folytatjuk a munkát, igaz szűkebb létszámmal és új üzleti koncepció mentén. Az IgenDebrecen alumninak és egyéb startup, pl. hachkaton eseményeknek igyekszek tevékeny részese lenni, ez évtől már regisztrált startup mentorként is támogatok egy-egy csapatot. Megtisztelő volt a felkérés a TEDxDebrecenen előadás megtartására, ami a járvány miatt ugyan októberben lesz megtartva, de ez is remek lehetőség volt számomra a startup világból merített tapasztalatokkal gazdagítani az eszköztáramat, sőt újra-alkotni a szakmai portfoliómat.

Mi sarkall arra, hogy önkéntesen, a szabadidőd egy részét a helyi üzleti közösség fejlesztésére szánd?

Judit: Ez egyrészt belülről jön, ilyen alkat vagyok. Részben a szülői házból hozom, másrészt tudatos tanulás, főleg a külföldi projektjeim hatása van benne. Engem a kapcsolatok, közösségek szinergiája éltet, az életem értelmében benne van az adni, hatni, befogadni. Hiszem, hogy egymást szolgálva, támogatva erősebbé, harmonikusabbá, teljesebbé válhatunk. A minőségszakma, a lean számomra hivatás, 1999 óta veszek részt aktívan szakmai, társadalmi szervezetek munkájában, van ahol alapító tag, van ahol elnökségi tag vagyok. A civil életben is sokat teszek hátrányos helyzet felszámolásáért legyen szó emberke, a természet vagy a közösségek helyzetének javításáról. Ebben is vannak olyan kampányok, amiben a férjemmel közösen veszünk részt immár Debrecenben, pl. „Tégy jót” adományozás, „Nagyerdő-újraélesztők Átalakulási Közössége” létrehozása. Azt gondolom, aki vállalkozó, annak ez valahogy magától kell értetődjön: amit önkéntességi alapon adok a közösségnek, megsokszorozva kapom vissza az inspirációk, innovációk, tanulási lehetőségek, új módszerek terén, de akár az elakadásaimból átlendüléshez, egyszóval az erőforrás-táram feltöltéséhez is ezekből töltekezhetek. Számomra a vállalkozás egyet jelent a küldetésem beteljesítésével, a jövő tudatos formálásával, és őszintén hiszek abban, hogy csak a közösségek erejével tudunk szebb és jobb világot teremteni és azt megtartani.

Hol látod a Lean Coffe szerepét a debreceni ökoszisztémában?

Judit: Sokan azt gondolják, hogy a lean-nek csak az autóiparban, vagy a japán, amerikai vállalkozásokban van helye. Beszélgettem olyan cégtulajdonossal is, akit egy Lean Coffee estünkre invitáltam, arról próbált meggyőzni, hogy az ő idejét csak elrabolná a cég fontosabb ügyeitől a lean, arra ott vannak a „kvalitisok”. Őket azoknak a vezetőknek a példájával lehet meggyőzni, akik vállalják a megtorpanásokat, számszerűsítik a veszteségeket és mellé teszik a leannel elért változást. Másik jellemző hárítást a HR-től szoktam kapni, amikor úgy vitatják például a lean coaching szerepét, hogy kiderül, téves mítoszokat építettek fel köréje. Amikor viszont sikerül a humánerőforrás-szakembereket a lean valódi tartalmával megismertetni akkor idővel stratégiai partnereink lesznek. Egyszóval: a Lean Coffee közösségünk szeretné áttörni ezeket a mítoszokat. Megmutatni azt az egyensúlyi állapotot, amit a mindennapi életben adhat a lean szemlélet. Nem szeretnénk korlátok közé terelni a lean alkalmazását. Mivel én magam sem vagyok lean technokrata, hozzám leginkább a „soft” eszköztára áll közelebb a leannek, ezért én azt vállaltam fel, a saját élményeimen és tapasztalataimon keresztül mutatom meg, hogy a lean szemléletnek mindenhol megtaláljuk a helyét az életünkben. Az is régi vágyam volt, hogy a vállalkozások vezetőinek, különösen a startupoknak valami egészen mást tudjunk nyújtani, mint a piacon jelenleg elérhető lean képzéseken vagy fórumokon kapható. Így például két japán-magyar programot is hoztunk a város, illetve a környék iskoláinak és vállalkozásainak: egyik egy japán lean és minőségszakértői képzési csereprogram jelleggel, másik az „5S public” iskolák vagy tanuló közösségek számára, japán mentorokkal és szintén csereprogram lehetőségekkel. Most keressük hozzá a partnereket.

Gyakorlatilag ez egy franchise rendszer. Honnan indult a Lean Coffee, hogyan működik Debrecenben és hogyan máshol?

Judit: A Lean Coffee egy nemzetközi mozgalom, hazánkban a budapesti meetupokat a LeanNovation csapat indította el 2014-ben, amikor hazatértek egy japán tréningről, tapasztalatcsere utazásról. Az alapítókkal – Váthy Edittel és Pető Sándorral – a minőségszakmából, nemzeti konferenciákról korábban ismertük egymást, de nem voltak közös projektjeink. Ahogy az lenni szokott, figyeltük egymás dolgait és nyitottak voltunk egy jövőbeni együttműködésre. A debreceni láb elindítását egy Lean on the Beach konferencián – amit szintén a Leannovation hívott életre – szervezett Lean Coffee során vetettem fel.  Az ötletet megerősítették azok „leanesek”, akik Debrecen és környéke gazdasági régióból jöttek el erre a budapesti rendezvényre. 2018 őszén elindult a tervezés, szervezés, rá fél évre pedig már, mint a Debrecen Lean Coffee társalapítója és háziasszonya fogadtam az első meetup vendégeit.

A Lean Coffee esteket Debrecenben minden hónap harmadik csütörtökén, kávéházi környezetben. Ezt előírja a franchise kézikönyv is. Nekünk itt kezdetektől fogva a Carol&Art Kávézó ad igazi otthont. Ha lesz egyszer Lean Coffee Nagyköveti rendszer, akkor Rácz Karolinát az elsők közt fogjuk kitüntetni ezzel az elismeréssel, mert egy önzetlen lean mecénásra leltünk benne. A Lean Coffee-t a Meetup alkalmazásban szervezzük, regisztrációs díj nincs, csak némi hozzájárulást kérünk a kávéházi közös fogyasztáshoz. Azt estet jégtörő, ismerkedő körrel kezdjük, ezt követi az éves programterv szerinti bemelegítő (warm up) előadás, amit általában a tagjaink vállalnak mindig a saját tapasztalataikra épülve. Ezek lehetnek könyvbemutatók, vállalati lean transzformációs projektek, esettanulmányok vagy egy-egy soft vagy hard lean eszköz alkalmazását támogató tréning jellegű workshop. Ezeket közzé is tesszük, megosztjuk a résztvevőkkel. A tanulás elmélyítését kvíz kérdésekkel segítjük, amihez mi is bevetjük az ilyen jellegű online alkalmazásokat. Szünet után a személyes kihívások, kérdések, szakmai probléma csoportos megoldása veszi át a fő szerepet, amihez a kanban módszert használjuk. Az ötleteket súlyozzuk és általában az első 3-4 témát dolgozzuk fel közösen. Aki behozta a témát, az ismerteti röviden a problémát, a csoporttal közösen keresünk megoldást, a visszacsatoló körben a témagazda és a csoport minden tagja megosztja mi állt elő számukra. Meghatározott idő keretben dolgozunk, de az ötleteknek, inspirációknak nem szabunk határt.

Mint a Debrecen Lean Coffee háziasszonya arra törekszek, hogy egyensúly és szinergikus pezsgés jellemezze az estjeinket: mindenkinek a saját, illetve a szakmai, társadalmi csoportjának érdekeit kell egyszerre szem előtt tartania, az alkalmazkodás, önkifejezés, véleménykifejtés nem történhet mások rovására, hanem csakis önmaga és mások építését célozva. A grafikus jegyzetelést is én szoktam csinálni, amit kifejezetten élvezek. Az eseményekről beszámolót, blog jellegű posztot is készítünk, nem okoz gondot, ha ezt is nekem kell megírni.

Kellett e változtatni, helyi igényekhez igazítani valamit, vagy egy az egyben lehetet adaptálni?

Judit: A debreceni Lean Coffee eseményeket a Budapest Lean Coffee mintájára szervezzük, de nem alkalmazzuk mereven a mintát, inkább a keretek, a fő alapelvek azonosak.  A résztvevők köre itt is ugyanúgy sokszínű, mint a budapesti eseményeken, és itt is jellemző, hogy nem csak debreceniek vannak, hanem 100 kilométeres körzetből jönnek. Budapesten inkább az ipar és hozzá kapcsolódó tanácsadói és felsőoktatás van reprezentálva, Debrecenben kevesebben vannak erről a területről, itt viszont a szolgáltatási, egészségügyi, élelmiszeripari valamint a szervezetpszichológia, neurodiverzitás szakterülete színesíti a közös képet.

 Milyen üzenetekkel szólítja meg a Lean Coffe a helyi közönséget? Miben más a ti kezdeményezésetek, mint más lokális események?

Judit: A megkülönböztető jegyünket magában hordozza a nevünk, hiszen mi a Lean Coffee módszerrel adjuk meg a keretét az eseményeinknek. Küldetésünkben első helyen a tanuló közösségi szerep van, a tapasztalatcsere, az egymástól tanulás, önzetlen adok-kapok elvét szem előtt tartva követhető és követendő példákat, hard és soft lean eszközöket, módszereket, a gyakorlatban jól bevált megoldásokat vagy éppen a kutatás-fejlesztés irányait mutatjuk minden generációnak és a fejlődni kívánó, illetve közösséget kereső embereknek. A bizalom fontos kapocs köztünk, azonban nem a „bizalmi üzleti körök” mintájára működünk: nincs tagsági díj, nem elvárás a rendszeres részvétel. Olyan nyitott, szabadon elérhető tudásépítő platformot biztosít a közösségünk, amit nem csak a coffee esteken, hanem a Budapest és Debrecen Lean Coffee honlapján is ingyenesen el lehet érni.

A Lean Coffee módszer hozzám nagyon közel került, mert azonnal használható, egyszerű, bármilyen területen bevethető, nem igényel sok eszközt, erőforrást. Sokféle facilitációs, team coaching módszerrel dolgoztam már az elmúlt 29 évben, ez az egyik kedvencem. Akik a digitális megoldásokat kedvelik, nekik is rendelkezésre áll többféle Lean Coffee Table alkalmazás. Mi kreatív csoportmunkát biztosítunk a közös gondolkodáshoz, érdeklődési körhöz illeszkedő fejlődéshez, amelyekhez bárki csatlakozhat és a saját gondolatait is hozzáadhatja. Mindenkinek maximális szabadsága van abban, hogy milyen ismereteket, milyen mélységben és milyen sebességgel fogadja be magába.

Mi a lean szerepe a munkahelyi közösségekben? Milyen pozitív hatása van? (Judit megj: érdemes lenne ezt a kérdást behozni)

A lean olyan szervezeti kultúra, melyben minden munkatárs tudja, érti és elismerve érzi a munkáját és a szerepét. A lean elsősorban az emberekről szól. Lényegében nem más, mint az emberek fejlesztése a munkájukat, a folyamatokat zavaró veszteségek folyamatos és tudatos kiszűrése érdekében. A lean felhatalmazza a munkatársakat, bizalmat ad, teret enged a hibázásnak. A hibázás lehetővé teszi teszi a mély és komoly tanulást, ez pedig további lendületet ad a fejlesztésekhez. Ennek a kultúrának a megteremtése hosszú és következetes szakmai és vezetői munka: elkötelezettséget, szakmai hitet és szenvedélyt követel. Szerencsés a munkavállaló, aki ilyen közösségben dolgozhat.

Hogyan alkalmazkodtok a változásokhoz, például a koronavírus okozta helyzethez?

Judit: Ha az a kérdés, hogy a változó helyzetekkel – munkaerő, technológia stb. – hogyan tud együtt változni a lean, akkor arra van egy bevett válaszunk a LeanNovation csapatával: mi úgy gondolkodunk erről, hogy nem a lean változik, mert annak alapelvei évtizedek óta azonosak. Nekünk embereknek – vezetőknek, alkalmazottaknak egyaránt – kell kialakítani azt a szemléletet és gondolkodásmódot, amellyel gyorsan és innovatívan tudunk adaptálódni a változásokhoz. A lean ebben segíthet, hiszen a problémamegoldó szervezet, illetve a fejlődési szemléletű ember ezeket a helyzeteket nem drámaként, hanem újabb megoldandó kihívásként kezeli.

Ha az a kérdés, hogyan segíthet át egy krízisen, egy világjárvány okozta veszélyhelyzeten a lean, arra pedig éppen a márciusi lean coffee kanban táblánkon látom felírva a választ: teljes mértékben.

Hogyan hatott a Lean Coffee eseményekre a járvány? Az idei évtervezőnket Budapesten indítottuk a Hoshin Kanri módszerével, ami részben az alapítók jövőképére, másrészt a Coffee közösség ötleteire épült, a célállapot tervezést Debrecenben folytattuk. A jövőt illetően bizakodó vagyok, mert a világjárvány ellenére sem tértünk el a stratégiánktól, mivel a digitális jelenlétünk fokozása az egyik kiemelt célunk volt, igaz, hogy őszre ütemeztük azt, amit már márciusra kikényszerített belőlünk a karantén.

Március első napjaiban az én kezdeményezésemre az elsők közt kezdtük el alkalmazni az „önkorlátozást”, hogy ezzel is példát mutassunk az üzleti, szakmai környezetünkben. Amire hivatalosan ki lett hirdetve a közösségi távolságtartás (maradj otthon, social distancing), mi már kész megoldásokkal készen álltunk a web jelenlétre.

A Lean Coffee alapítók számára mindig is fontos volt a tágabb környezet segítése. Adománygyűjtésekkel vagy személyes segítségnyújtással önkénteskedünk, amihez a lean baráti közösségünkből egyre többen csatlakoznak. A mostani járvány időszakban például sok családnak segítettünk egyszerű lean eszközökkel az otthoni iskolát, vagy a karantén-office-t szervezetté tenni. Ezekhez az önkéntes tanácsadói támogatásokhoz más körülmények közt amúgy nem is igen jutnának hozzá a családok. Személyes támogatást nyújtottunk és néhány tagunk a saját online csatornáján indított sorozatot ebben a témában.

Hogyan látod az esemény jövőjét? Mi a víziótok, mivel lennél elégedett, mikor lesz „kész” a debreceni Lean Coffe? 

Judit: A hazai Lean Coffee mozgalom jövőjére most azt mondhatnám, olyan lesz, amilyenné mi, a közösség tesszük. Meg fogsz lepődni a válaszomon, de én nem szeretném, ha „kész” lenne a Debrecen Lean Coffee. Persze a szó szoros értelmében, ha teljesülnek az idei évtervezőnkben tervezett célok, akkor az megnyugtató érzés lesz számomra, érdemes volt. Számomra a Lean Coffee jövője kapcsán egy, a létszámában, a fizikai terét illetően, valamint a lean és hozzá kapcsolódó eszmeáramlat terjedésében is folyamatosan növekvő közösség képe jelenik meg. A debreceni startup ökoszisztémával még szorosabb kapcsolatot szeretnénk ápolni.

A Lean Coffee küldetése a lean tudás és szemlélet terjesztése, a folyamatos tanulás elősegítése a tapasztalatok megosztásával. Azokkal a csapatokkal, akikkel szoros stratégiai partnerségben dolgozok – Leannovation, diverSEN – azon vagyunk, hogy a szakmailag hiteles és előremutató tudás tárháza, a lean hazai motorjai és rendszeres közösségi találkozók létrehozói legyünk. –