Ha a dolgozó nem tanult, az oktató nem oktatott!
Training within Industry (TWI) képzési programok életre hívásának szükségességéről és a főbb oktatási elveiről a cikksorozat első részben írtunk. Ismerjük hát meg közelebbről a legnépszerűbb TWI modult, amely Job Instruction / Munka betanítás néven vált ismertté.
A TWI JI (Job Instruction – Munka betanítás módszertan) a legsikeresebb és legtöbbet oktatott modul volt, több mint egymillió dolgozót képeztek ki 1941-1945 között. A TWI JI arra fókuszál, hogy hogyan adjuk át a tudást, hogyan tanítsuk be a dolgozókat a munkaműveletekre. Aktualitása nyilvánvaló, módszere tökéletesen alkalmazható napjainkban is a legtöbb vállalatnál. Az ereje az egyszerűségében, a következetességében és a gyakorlat központúságában van.
Hogyan taníts be?- A 4 lépéses betanítás
A TWI JI képzés ajánlott felépítése 5 x 2 órás modulokban – optimálisan 1-2 héten belül, munkaidőben, a vállalaton belüli megfelelő kommunikáció és vezetői támogatás (részvétel!) mellett történik. Bármennyire is adja magát az ötlet, hogy vonjuk össze 1 vagy 2 napra –ha eredményt akarunk: Ne változtassunk a moduláris felépítésen!
A program minden esetben vállalati környezetben zajlik, hisz a képzés jelentős részét a gyártósorokon történő betanítási bemutatók adják. Egy csoport résztvevői létszáma 10 fő, ami szintén egy fontos peremfeltétel, hiszen így biztosíthatók a programban definiált gyakorlatok, ill. az egymástól tanulás.
Az első két órás modul célja, hogy a leendő trénerek megismerjék a módszert és elköteleződjenek mellette. A képzés tantermi részében a munkatársak demonstrációk során tapasztalják meg a nem megfelelő, hiányos betanítási módszerek problémait, szembesülve és megértve közben saját addigi oktatói működésük. Hogy mik ezek jellemzően? Pl. hogy az előkészítés nélküli, nem átgondolt tartalommal elmondott információ nem fog megfelelően átmenni a dolgozónak; hogy a bólogatással nyugtázott „értetted?” nem jelenti azt, hogy önállóan és magabiztosan, hiba nélkül el tudja végezni a feladatot; vagy hogy mekkora szerepe van néhány helyén való mondatnak, a nyitott, dolgozóra figyelő kommunikációnak a tréning előtt és az utánkövető időszakban…
A TWI JI szerinti betanítási folyamat 4 sztenderd lépésből áll, melynek tartalmi elemeit és elvárásait a képzés további 4 modulja során folyamatosan adagolva kapják a résztvevők. A leendő trénerek saját élmények, a végrehajtott betanítások során tapasztalják meg, sajátítják el a sztenderd munka és a megfelelő oktatói kommunikáció alapjait.
Ha jól csináljuk, a TWI JI programnak az új belépők felzárkóztatásán túl érezhető hatása lesz a szervezeti kultúrára, a folyamatok stabilitására és termelési mutatókra is. A TWI módszertan változásokat, új szemléletet kíván a szervezeten belül minden szinten, így mint minden „új”, ez a folyamat is csak a vezetés teljes elköteleződésével, aktív részvételével lehet eredményes. A képzés indítása előtt mindenképp javasolt egy vezetői tájékoztató képzés, később az utánkövetés és támogatás is igényel vezetői részvételt.
Hogyan készülj fel? – JBS, a munkalépések lebontása
A képzés sarokponja, hogy a résztvevők megértsék és megtanulják a munkalépések lebontásának szükségességét és a sztenderd betanítási utasítások elkészítését. A „Job Breakdown Sheet” lapok felépítése ismerős lehet a sztenderd munka nyomtatványokról – nem véletlen, hisz a Toyota is ebből a programból vette át a Fő lépések – Kulcspontok – Miértek tagolást, melyek alkalmazásával bármely (ismétlődő) műveletsor tisztán, teljeskörűen és könnyen betaníthatóan leírható. A saját betanításuk kapcsán elvégzett munkalépések lebontása és elemzése során a résztvevők megtanulják, mennyire nem könnyű a “jó és egyszerű” utasítást írni – mennyire nehéz a lényeget összeszedni úgy is, ha egyébként úgy gondoljuk, hogy mindent tudunk a folyamatról. A munkalépések lebontása során tudatosodik az évek óta rutinszerűen (mindenki által kicsit másképp) végzett művelet kapcsán, hogy adott munkahelyen tulajdonképpen:
- Mit csinálunk? – tevékenységek lényege/értékhozzáadó szerepe, műveletek sorrendje,
- Hogyan csináljuk? – mik azok a kulcspontok, amitől a műveletünk jó vagy rossz lesz, könnyen vagy nehezen elvégezhető, veszélyesen vagy biztonságosan végrehajtható?
- Miért fontos, hogy úgy csináljuk? – mit okozunk, ha eltérünk az előírt módszertől, mi a hatása a minőségre, biztonságra, hatékonyságra?
A 4 lépéses betanítási módszertanról egy kétoldalas kártyát kapnak a résztvevők, mely segíti őket a képzés alatti bemutatókra való felkészülésben. A kártya a betanítási gyakorlatoknál a visszajelzések alapja is. A gyakorlati részben minden résztvevő választ egy műveletet, amit a képzés alatt, a csoport előtt betanít egy tár
sának – a felkészülés alatt nagyobb megértése lesz a munkaműveletről, a betanítás utáni visszajelzésekből pedig megismeri saját oktató működését, a módszerrel kapcsolatos fejlesztendő pontjait, magabiztosabb lesz kommunikációja és sikerélményeket gyűjt. A képzés alatt a résztvevők az oktatói szerep mellett megtapasztalják a betanuló szerepét is – visszajelzést adva, reflektálva a gyakorló oktatónak. A betanítás egyéb előkészítési feladatait tudatosítják és gyakorolják, mint képzési terv készítése, munkahely és eszközök előkészítése a betanításhoz.
A TWI JI oktatási irányelve a fokozatosság az információk átadásában, ill. a szisztematikus ismétlés a tanultak elsajátításában és számonkérésében. Az TWI JI tapasztalatunk szerint több mint egy módszertani képzés: nem csak az egyének, de a vállalat egésze szempontjából is közös tanulási folyamat, egy új megértési mód a folyamatainkról és azok működéséről. Ehhez jön még hozzá a munkatárs oldaláról a motiváció, egy új, számára kihívást de sikert is remélő feladatkör beillesztése a napi rutinba.
A képzés után javasolt azonnal elkezdeni az éles alkalmazást és mérni, figyelni az eredményeket. A gyakorlati tapasztalatokról, jellemző nehézségekről a cikksorozat következő részében írunk!
Váthy Edit, Leannovation Solutions Kft.