Toyota Termelési Rendszer 1973 -a könyv története
1970-re a Toyota már meglehetősen stabil belső termelési rendszerrel rendelkezett, és úgy döntött megosztja tudását, tapasztalatát a beszállítóival, így segítve őket. A Toyotát sikerre vivő termelési rendszerük alapgondolatait, megközelítésüket és felismeréseiket foglalta össze T. Ohno a kézikönyvben, amit Ohno és csapata tanfolyami anyagként is használta. A könyv erőssége, hogy általa ugyanazokhoz a koncepciók mögött rejlő magyarázatokhoz férhetünk hozzá, mint az eredeti beszállítók…
Mi az ami megfogott?
Indításként leszögeznénk, hogy a könyv olvasása nem feltétlen egyszerű, ugyanakkor sok helyen egyenesen magával ragadó. Egyszerre kapunk apró példákkal megvilágított módszer-ismertetéseket és ismerjük meg a mögöttük rejlő gondolkodásmódot, az évtizedek során elmélyült és rendszerré épített bölcsességet a Toyota működéséből. Ami az olvasás során igazán megdöbbentő volt, hogy olyan napi rutinokat és viselkedésmódokat ír le, melyek a Toyotánál már 1973-ban megfogalmazott és betartatott szabályként működtek – félő, hogy hazánkban 2022-ben sok szervezet még kérdés szinten sem érti a szükségességét.. A beszélgetés során az este facilitátoraként Váthy Edit ezekből gyűjtött és osztott meg egy csokorral a résztvevőkkel. A véleményeket és tapasztalatokat megosztó beszélgetésbe minden jelenlevő aktívan és teljes szakmai bedobással csatlakozott be. A konklúziókat és tanulásokat csapatban levontuk és magunkkal vittük az estéből.. Meghagyva az olvasási élmény lehetőségét mindenkinek, alább listázva azon témák, kiragadott mondatok, melyek a beszélgetések gerincét adták. A megértéshez és véleményezéshez erősen ajánlott a teljes fejezet átolvasása, segítségül az oldalszámot is megadtuk!
- (27) „Minden döntést a következő kérdésre adott válasz alapján hozunk meg: Csökkenti a költségeket vagy sem?”
- Az ellenőr célja (42): „nem a hibás termék kidobása, hanem annak nullára csökkentése.”
- (47) „A 4S a biztonságmenedzsment egyik fő tényezője”
- (80) Csoportvezetők elsődleges dolga, hogy megszervezze a sor működését amiért felelős. Sztenderdek meghatározása- anyagok/eszközök elhelyezése –gyártási mennyiség és kanban definiálása- andon helyek meghatározása.
- (81) Mihelyt meghatározta a sztenderdet, figyelnie kell, mi történik a munkahelyen. Ha nem tudja felismerni a rendellenességet vagy elhanyagolja a megoldását nem alkalmas csoportvezetőnek!
- (84) „Az a csoportvezető, aki nem képes leállítani a sort, elégtelent kap! Az a gyártósor ami nem áll meg, az vagy tökéletes vagy kivételesen rossz”
- (95) Hatékonyság javításának célja a költségcsökkentés
- (100) Az egyik legfontosabb irányelv:„legyártott mennyiség=szükséges mennyiség”
- (103) Egyéni hatékonyság hátránya– evezős verseny
- (109)Együttműködés a gyártósoron– váltóúszás vs. váltófutás példája
- (122) Kinek szól a sztenderd? Sztenderd munka- ki vannak téve, a vezetőnek egy pillantás is elég, hogy megmondja jól dolgoznak-e az emberei. A sztenderd mindig dinamikus!
- (124) Az a csoportvezető aki nem vizsgálja felül rendszeresen a sztenderdet, alkalmatlan!
A könyv 4. része (Kanban) nem lett feldolgozva – tervezünk rá egy külön alkalmat. Kíváncsiak várjuk az olvasási beszámolóitokat – mi tényleg azt gondoljuk, hogy rengeteg „kincs gondolat” olvasható a sorok között – kezdőknek és tapasztalt szakembereknek is!
A könyv díjmentesen letölthető a honlapunkról.
Köszönjük, hogy jöttetek, találkozzunk legközelett a Lux Kft genbáján, november 8.-án!
Váthy Edit – Leannovation Egyesület, elnök